Közjegyző által elrendelhető végrehajtás vs. 1/2016 PJE
- Kategória: Hireink
- Megjelent: 2016. december 20. kedd, 06:48
- Írta: Hiteles Magyarok Fóruma Egyesület
- Találatok: 4538
- 20 dec.
Az ominózus Wellmann levél napvilágra kerülése óta nem lehet kétségünk afelől, hogy az 1/2016 PJE a bankszövetség megrendelésére készült, így nem az adósok érdekeit próbálja védeni.
Ennek ellenére a Kúria mégis sok adóson segített vele, igaz akaratán kívül, a PJE ugyanis az közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződések nagy részében lehetetlenné tette a közjegyző általi közvetlen végrehajtást.
Igaz nem ez volt a Kúria szándéka, de a PJE indoklásának III.3 pontja nem hagy kétséget afelől, hogy egyes közjegyzői okiratba foglat kölcsönszerződések nem felelnek meg a Vht. 23/C §-ban előírt követelményeknek.
A Vht 23/C § ugyanis csak a következő esetben engedi a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátását:
"23/C. § (1)74 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét."
Esetünkben a c) pontnak van jelentősége, mert azt írja elő, hogy az okiratnak tartalmaznia kell a kötelezettség tárgyát, összegét és jogcímét vagyis esetünkben a "kölcsönösszegét".
Az 1/2016 PJE viszont a következő megállapítást teszi:
"A jelen jogegységi határozat indokolásának III/1. a) pontjában a 6/2013. PJE határozatban foglaltakra utalással ismertetett deviza alapú kölcsönszerződési konstrukcióból adódik, hogy ha a felek a III/2. pont szerinti szerződésükben a kölcsön összegének kiszámításához a szerződéskötés napjától eltérő napon (tipikusan a folyósítás napján vagy az azt megelőző napon) irányadó átszámítási árfolyam alkalmazását írták elő, akkor a kölcsön összegét a szerződésben csak az egyik pénznemben (vagy devizában vagy forintban) tudták rögzíteni.
A kölcsönösszeg a szerződéskötés napján a másik pénznemben ilyen feltételek mellett nem határozható meg, hiszen a szerződéskötést követően irányadó, jövőben határozottá váló átszámítási árfolyamot a szerződéskötéskor egyik fél sem ismeri, a kölcsönösszeg azonban az adott átszámítási referencia időpont bekövetkezésekor objektíve ismertté, egyben kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé válik."
Mindezek tudatában nem nehéz belátni, hogy amennyiben a kölcsön összegének, azt az összeget (esetünkben a devizát) tekinti a bíróság, amely egyes szerződések esetében, a Kúria 1/2016 PJE-ben tett megállapítása szerint a "szerződéskötés napján még nem határozható meg", abban az esetben az okiratba foglalt szerződést nem lehet végrehajtási záradékkal ellátni, mivel nem felel meg a Vht. 23/C § c) pontjának, lévén nem tartalmazza a "kötelezettség tárgyát, összegét".