Közjegyzők felelőssége a devizahitelezésben

Tisztelt Közjegyző Úr!



I.

1.

A Kjt. 136. §. /2/ bek. szerint a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn. A közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni.

A tanúsítvány jellemzője, hogy olyan jogi tényeket rögzít, tanúsít, amelyek megállapításához különleges szakértelem nem szükséges. Nem állítható ki közjegyzői tanúsítvány olyan tényről, amelyet a közjegyző észlelni nem képes, vagy az észleléshez speciális szakértelem szükséges. Ez esetben szakértő alkalmazása a megoldás.

A tanúsítvány tartalmi valódiságáért Önök akkor is felelnek, ha az ügyfél bármilyen, a kérdést érintő tisztességtelen szerződési feltételt aláírt, sőt, közokiratban kifejezett nyilatkozatban elismert. A Kjt. 136. §. /2/ bek. az nem egy diszpozitív szabály: akár feljogosította Önöket az ügyfél a banki nyilvántartások automatikus elfogadására, akár nem, a törvény kötelezi Önöket. 

Az a kérdés, hogy egy ügyfél/adós tartozása, illetve a bank jogos követelése mennyi, egyértelmű szakkérdés. Könyvvizsgálat nélkül nem adható ki a követelésről/tartozásról ténytanúsítvány, ebből következően végrehajtási záradékkal sem látható el az egyébként nem statikus, általában több évvel ezelőtti állapotot rögzítő tartozáselismerő okirat.

Egy bank felmondása esetén, a banki nyilvántartások alapján, az abban szereplő követeléseket /valójában adatokat/ tényként kezelő és arról tanúsítványt kiadó közjegyző jogellenes tevékenységet végez, amikor szakértő alkalmazása helyett, pusztán formai szempontok figyelembe vételével, a tartalmi kérdések vizsgálata nélkül jár el

Így jogellenes tevékenység az olyan közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátása is, melyről a jelen állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni, elsősorban azt nem lehet megállapítani, hogy – tartós jogviszonyt feltételezve, részletfizetéseket teljesítve – mennyi is a végrehajtandó összeg.

Azt, hogy jogalkotási probléma is van-e a nyilvánvaló jogalkalmazási probléma mellett /tartalmi kérdések figyelmen kívül hagyása – adat/tény fogalmak keverése/ , most nem kívánom taglalni. Azt szeretném, ha megvizsgálnák, hogyan lehet elkerülni azt, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek között eljárva a közjegyzői intézmény ne diszfunkcionálisan működjön. /jogvitát indukál ahelyett, hogy jogvitát előzne meg/.
Megjegyezném még, hogy a végrehajtást megszüntető/korlátozó pernek nem az a funkciója, hogy a közjegyzői „munkát” reparálja.

2.

A bírósági eljárást kihagyó végrehajthatósághoz az adós közjegyző előtti tartozáselismerő nyilatkozata szükséges. Amennyiben a törlesztő részlet vagy a szerződés egyéb kikötése érdemben módosult, úgy a közvetlen végrehajthatósághoz új közjegyzői okiratot kell készíteni. Annak hiányában a végrehajtási záradékolást kérvényező csak magánokirattal fog rendelkezni az új, érvényben lévő szerződés/módosítás/ról, így a közvetlen végrehajthatóság csak arra a kötelezettségre fog vonatkozni, amelyet az adós korábban már elismert. Ebből következően a kérelmező nem rendelkezik illetve nem rendelkezhet a pontos adattal követelésének összegszerűségéről, mert a követelések egy részének jogossága közjegyző előtt nem került elismerésre. /Adós ráutaló magatartása, tiltakozásának hiánya, bankszámláról való leemelés tűrése nem azonos a kifejezett és közhitelű kötelezettségvállalással illetve tartozáselismeréssel/
Így a fennálló, aktuális tartozás összegszerűségének meghatározása közjegyző által nem lehetséges, az ilyen jellegű, mindössze magánokiraton alapuló követelést a bank csak bíróságon tudja érvényesíteni.

Tudomásom szerint ezt a körülményt Önök az eddigi végrehajtási záradékolások során ugyanúgy nem vették figyelembe, mint az idézett 136/2-t. Kérem, szíveskedjenek jogalkalmazási gyakorlatukat ebben a kérdésben is megváltoztatni, illetve helyesbíteni.

3.

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, van-e olyan jogszabály, mely a közjegyző előtt tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat visszavonását vagy módosítását megtiltja. Az időmúlás, mint jogi tény hatása a jogviszonyra ugyanis azzal az eredménnyel jár, hogy az esetleg évekkel ezelőtti tartozáselismerő nyilatkozatom a jelenlegi állapotokra/helyzetre vonatkozóan semmilyen információval nem bír.


II.

4.

Tájékoztatást kérő levelünkre az egyik közjegyzői irodától az alábbi választ kaptuk:

„A felmondás a bank jognyilatkozata, melynek felvétele során a közjegyző felé a szerződésszegés tényét igazolnia nem kell. Általában az alapul szolgáló közjegyzői okiratban foglaltak szerint az adós aktuális tartozására is kérhet a bank közjegyzői ténytanúsítványt a banki nyilvántartások és könyvek alapján.”

Szeretném tudni, hogy az előző levelemben csak felvetésként, itt azonban bizonyosságként szereplő „ténytanúsítvány a banki nyilvántartások alapján” hogyan felel meg az Önöket kötelező jogszabálynak például akkor, ha a könyvelésbe hiba csúszott. /Kjt 136/2 – tartalmi valódiság, adat-tény fogalom különbözősége/

5.

Az 1994. évi LIII. Tv. /Vht./ 23/C/1 szerint:
Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza 
a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
a jogosult és a kötelezett nevét,
a kötelezettség tárgyát, mennyiségét /összegét/ és jogcímét,
a teljesítés módját és határidejét.

Ez egy statikus állapotot feltételező szabályozás, arra az esetre alkalmazható, ha a kötelezettségvállalás óta nem történt változás. Nem alkalmazható azonban akkor, ha egy tartós jogviszonyban, részletek fizetése során az adós tartozása folyamatosan változik. Ebből következően Önök nincsenek abban a helyzetben, hogy adós eredeti kötelezettségvállalásának összegét végrehajthatóvá nyilváníthassák, mégis, az egyik közjegyzői iroda a következő felvilágosítást adta:

„Amennyiben a /23/C/ feltételei fennállnak, ki kell bocsátani a záradékot.”

A közjegyzői záradékolásra egyéb szabályok is vonatkoznak:
Vht. 20/2 A vérehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

Vht. 19/1 A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz…
Vht. 19/2 Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz…

Vht. 31/E/1 Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel, a….
………..18-19/A………….§-ban a bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.

Nyilvánvaló, hogy a végrehajtási kérelmet el kell bírálni ahhoz, hogy megállapítható legyen: alapos, részben alapos v. alaptalan-e a végrehajtást kérő igénye. Szeretném tudni, hogy ezt a kötelezettségüket Önök miért hagyják figyelmen kívül. 

6.

A Vht. 31/E/2 szerint a közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. Tv. 2.§. szerint:
E fejezet /az I. fejezet/ rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni kell, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.

A közjegyzői iroda szerint: 
„A végrehajtási záradék kibocsátása iránti eljárásban, mint nemperes eljárásban…”

Leírtak szerint tehát a vh. záradék kibocsátása iránti eljárásban a 2008. évi XLV. Törvény I. fejezetét kell alkalmazni, melynek 9. §-a:
Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
- lefolytatása harmadik személy számára kötelezettség teljesítését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik a harmadik személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését.
A közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.
Ha a harmadik személy e nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja.

A tv. 11. §-a:
A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
- a közjegyző eredménytelenül kísérelte meg harmadik személynek a bizonyítás lefolytatásához szükséges kötelezettségvállalásának, hozzájárulásának a megszerzését, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges,
- a harmadik személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.

Röviden összefoglalva: Ha az egyszemélyes eljárásban olyan igényt akarnak érvényesíteni, melynek elfogadásáról a kérelmezőnek nincs bizonyítéka – a kamatemelések és az egyéb terhes részek emelésének elfogadásáról nincs – az eljárást meg kell szüntetni, végrehajtási záradék nem adható ki.

Kérem, szíveskedjenek közölni, hogy miért hagyják figyelmen kívül idézett szabályokat, miért nem alkalmazzák az előbbieket. 
Megjegyezni kívánom, a szövegben szereplő „3. személy” kitétel csak a szokásos, két jelenlévő felet tipikusnak tekintő szóhasználat, nem szám szerint 3. személyt jelent, hanem az eljárásban részt nem vevő személyt, személyeket.

7.

Az Önök honlapjáról letölthető végrehajtási záradék nyomtatványon kétféle jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás szerepel: végrehajtási kifogás és végrehajtást megszüntető/korlátozó per.

A közjegyzői iroda tájékoztatása e tárgyban:

„Attól függ, hogy az ügyfél pontosan mit sérelmez: Ha ténylegesen már megfizette a tartozást, vagy annak egy részét, akkor végrehajtás korlátozása illetve megszüntetése iránti pert indíthat a bíróságon. Ha a végrehajtó eljárásának jogszerűségét kérdőjelezi meg, akkor végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtónál.”

Eddig stimmel, csak az nem stimmel, hogy miért nincs benne az, és miért nem tájékoztat arról a közjegyzői iroda, hogy magával a végrehajtási záradékkal kapcsolatban, illetve a közjegyző eljárásával kapcsolatban milyen jogorvoslat lehetséges. Honnan fogja ezt az ügyfél megtudni, ha nem tájékoztatják róla? 

Amiről Önök elfelejtik tájékoztatni az ügyfeleket, az az alábbi:
Vht. 211/2 Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látja el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.
Vht. 212/1 A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

Tisztelt MOKK!
Amennyiben Önök az általam ismert gyakorlatot folytatják a végrehajtási záradékolásokkal kapcsolatban, az véleményem szerint törvénysértő, és ezért a már korábban kiadott vh. záradékokat törölniük kell. Ellenkező esetben vállalniuk kell a felelősséget ezért is, mint ahogy vállalniuk kell a felelősséget az okirat szerkesztési tevékenységükkel kapcsolatos mulasztásokért is. /III. rész/


III.

Okirat szerkesztési tevékenységükkel kapcsolatban is van néhány felvetésünk:

8.

„Természetesen nem lehetséges minden jogviszonyt oly módon megfogalmazni a szerződéskötés alkalmával, hogy az végrehajtásra alkalmas legyen.” /Sarkadi Imre, közjegyző, sarkadikozjegyzo.hu/

Mi is így látjuk. Különösen nem lehetséges olyan jogviszonyt végrehajtásra alkalmas módon megfogalmazni a szerződéskötés alkalmával, mely annak tartama alatt állandóan változik. Statikus tartalmút lehet, dinamikus tartalmút nem lehet…

Önök figyelmen kívül hagyták ezt a tényt,

9.

mint ahogy figyelmen kívül hagyták a Kjt. 3. §. /1/-t is:
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Tekintve, hogy a jogügyletet nem a neve /kölcsönszerződés/, hanem a tartalma minősíti, az elemeitől válik jogszabályba ütközőnek ill. tisztességtelennek, kérdésként merül fel, hogy Önöknek miért nem sikerült a deviza”alapú” kölcsönszerződések jogszabályba ütköző ill. tisztességtelen feltételeit felismerniük és a közreműködést megtagadniuk. Miért nem sikerült az alábbi „prizmán” /megjegyzés: 3.§. /1/ követelményén/ átszűrniük, ha tudtak arról, hogy van ilyen kötelezettségük, vagyis elsősorban nem a banki szerződés ügyfél előtti felolvasása, megértetése a feladatuk. További kérdésként merül fel, hogy a 300 körüli közjegyzői karban hogyan volt lehetséges az, hogy egyetlen közjegyzőnek sem sikerült törvényi kötelezettségének eleget tennie – ha igaz az, hogy a közjegyző nem utasítható.

Sarkadi közjegyző honlapjáról ismét:
„… a közjegyző feladata abban áll, hogy a felek által felvázolt, vagy akár a készen rendelkezésre bocsátott szerződést …. a fenti törvényi rendelkezések prizmáján átszűrje, és ehhez képest az okiratot olyan …. rendelkezésekkel szerkessze meg…”

Néhány Ptk-ba és egyéb jogszabályba ütköző, illetve tisztességtelen szerződési kikötés külön kiemelve:

1. a kamatváltoztatás kérdéskör
2. a felmondás kérdéskör
3. az elszámolás kérdéskör

Utóbbival kapcsolatban Róna Péter szavait idézném:
„A jogi kérdés tehát szerintem az, hogy létrejöttnek tekinthető-e egy olyan szerződés, amely az egyik félre bízza a másik fél kötelezettségének időről időre történő, eseti megállapítását, amely megállapítás módszerét ráadásul a fél nem köteles felfedni.”
„…azt feltételezem, hogy a magyar jog követi a rómait, miszerint egy olyan szerződés, amely értelmezése az egyik fél kizárólagos joga nem tekinthető szerződésnek.”

10.

Kjt. 3.§. /2/ Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

Kjt. 121. §. … aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet…

Sajnálattal állapítom meg, hogy a közjegyzői kar még aggályos körülménynek sem tekintette azt a rendelkezést, melyet jogszabály tisztességtelenség okán semmisnek nyilvánít.

11. 

A Btk. 275. §. Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, büntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ami a tényállási elemeket illeti: közokirat a záradék is / BK 82. sz. állásfoglalás/.
Az elkövetési magatartás megállapítható, ha a közokirat tartalma nem felel meg a valódi tényeknek, s ezáltal sérti a közhitelesség érdekeit. Lényegesek azok a tények, amelyek a közokirat bizonyító, joghatás kiváltására alkalmas jellegét adják.
A közbizalom egyaránt fűződik az okiratok valódiságához, mind pedig az okiratok valósághű tartalmához. A büntetőjogi szabályozás ennek megfelelően kiterjed: a valótlan tartalmú hamis okiratokra, a valósághű tartalmú hamis okiratokra, és az Önök esetében – a valótlan tartalmú valódi okiratokra.

Ismételten hangsúlyozva: Önök nincsenek abban a helyzetben, hogy az adós egy korábbi, tartozáselismerő nyilatkozata alapján a mai állapotokra vonatkozóan valós tartalmú következtetéseket/megállapításokat tegyenek, továbbá olyan tényt sem tanúsíthatnak, melynek megállapításához különleges szakértelem szükséges. 

Természetesen tudomással bírok arról, hogy a bárki által elkövethető közokirat-hamisítástól eltérően a hivatalos személy által elkövetett hasonló magatartásnak csak szándékos alakzata van. /A gondatlanság – nevezzük nevén: trehányság/ az Önök esetében nem büntethető.
Most azonban, hogy ily módon tudomást szereztek a végrehajtási záradékolás/ténytanúsítvány eddig követett gyakorlatának tarthatatlanságáról/jogellenességéről – a szándékosság, mint tényállási elem a mai naptól megáll. 

Az ügy jellegére tekintettel válaszukat rövid időn belül, a nyilvánosság számára megfogalmazva kérjük megadni.


Budapest, 2011. november 02.


Tisztelettel: 

hitelesmagyar.com